Nyitóoldal

Bemutatkozunk

Filozófia

Szolgáltatások

Oktatóanyag

Franchise

Kapcsolat

újpest

gyömrő

kalocsa

nagykanizsa

székesfehérvár

velence

esztergom

hódmezovásárhely

hírek galéria partnereink
Szakembereknek

Játék és játékszerek fejlődési, nevelési hatásai



Dr. Takács Bernadett - Játék és játékszerek fejlődési, nevelési hatásai
A játék - mint tevékenység, a játék mint gondolkodásmód, a játék mint öröm és társas kapcsolat, s végül a játék mint életforma - az az összekötő kapocs, mely életünket, a fejlődést, a felnőttek és gyermekek létezési módját sok tekintetben meghatározza - általában sajnos anélkül, hogy ezt felismernék vagy tudatosulna, netalán pozitív energiáit nemes célok szolgálatába állítanák. Az igazán tág értelemben felfogott játék szinte mindenben és mindenhol jelen van. Jelen van a kezdetektől: játékkal indul a szerelem, mely új életet adhat. S ha a szerelmi játékok gyümölcse megérkezik, az ő jöttével kezdődik egy új időszámítás - a kezdet akkor is játék: anya és gyermeke együttléte, egymásra találása, egymásra hangolódása, ismerkedése örömteli, ellazult, behatárolatlan játékos cselekvésekben nyilvánul meg. A játék lehetővé teszi tehát, hogy társas kapcsolataink, a szocializációs folyamat örömteli, élvezetes és kellemes legyen, és ezáltal újabb szociális kapcsolatokra motiváljon, mely lehetővé teszi az Én differenciálódását, gazdagodását, megerősödését. 

Nagyon sokáig a játék nem csupán a gyermek, hanem a kapcsolat "nyelve" is lesz, és nemcsak azért, mert a nyelvi lehetőségek még korlátozottak. Ez a játék egy különleges, varázslatos érzelmi világot teremt meg csecsemő és édesanyja között, mely sok-sok öröm és gyönyörűség forrása, kellemes közös élményeket kínál, és mindenekfelett - a valósággal ellentétben - , ez egy veszélyektől mentes, biztonságos világ. A játék nyelvezete sokrétűen segít ezt közölni a csecsemő számára. Ha szerencséje volt, és az első időkben valóban egy ilyen biztonságos, barátságos, játékos közegből tudott indulni, akkor nagyobb eséllyel lesz majd ereje, bátorsága, valamint intellektuális, fizikai és érzelmi lehetőségei ("hozománya"), hogy a külvilág felé fordulva, nemcsak megismerni próbálja, hanem megérteni és meghódítani is azt a maga számára. A játéknak a szelf (Én) fejlődése és szerveződése folyamatában is meghatározó és kritikus jelentősége van a kezdetektől fogva, hiszen a figyelmes, játékos gondozói környezet fogja a világot a csecsemő számára megmutatni, saját tükrén keresztül, s ebben a tükörben láthatja meg önmagát a csecsemő is. A játékos korai interakciók nemcsak az érzelmi fejlődés kulcsfontosságú motorja, hanem meghatározó a korai kognitív - értelmi - teljesítmények és képességek szemszögéből is. A játékosság és a divergens gondolkodás, a kreativitás, és hosszú távú hatásai (a világhoz való általános hozzáállás, problémák keresésére és megoldására koncentrálás, új összefüggések keresése, eredeti ötletek kidolgozása, új dolgok kipróbálása) közötti kapcsolatot emelnénk ki. A megtalálás korántsem jár akkora örömmel, mint a keresés, annál inkább élvezetes a megoldási mód megtalálásához vezető út - különösen, ha az igazán eredetinek tekinthető. És a megtalálás után újból újabb célok kitűzése és újabb problémákra koncentrálás - mely a játék lényegi ismérvének tekinthető. 

Aki értelmet lel saját gondolataiban, azt kreatív fantáziája el tudja szórakoztatni, bármilyen, esetleg embert próbáló körülmények közé kerüljön is. A játszani tudás tehát hatalom, erő és fejlődési lehetőség. A cél és eszköz is ilyen értelemben a játék, hiszen a mások játékossága teremti meg a fejlődési lehetőségeket a kicsi csecsemő számára, és a későbbiekben az ő majdani játékossága, azaz életének kiteljesedése és boldogsága számára. A játékosság megakadályozza azt is, hogy valaki túlságosan önző és én-központú legyen, hiszen a valódi játék alapfeltételei a rugalmasság és a spontaneitás, a cél és haszon nélküliség. 

A legtöbb szerző megegyezik abban, hogy a játék lényegi jellemzői a következők :

-cél nélküliség, spontaneitás, szabadság, önmagáért valóság, 
-öröm, 
-intrinzik motiváltság, belülről irányítottság, 
-feszültség, izgatottság, 
-önkéntesség, kényszermentesség, 
-kvázi-realitás, 
-ambivalencia. 

Az egyes játékfajták nem sorolhatók be szigorúan egy-egy életkori periódusba, mivel újra megjelenhetnek egy-egy szakasz játékai a másikban, ezenkívül gyakran kombinálja a gyermek tevékenységében a különböző fajtákat. Ennek figyelembevételével mondhatjuk azonban, hogy az egyes játékformák életkor - meghatározottságot mutatnak, és bizonyos szempontból hierarchikus viszonyban vannak egymással. Csupán egy életkori szakaszt vizsgálva, annak játékszintjét nem minősíthetjük olyan kritikai jelzőkkel, hogy alacsony-, ill. magas színvonalú. Éppen úgy, mint ahogyan a gyermek sem egy "tökéletlen felnőtt". 

A hazai pedagógia (főként az óvodapedagógia) a következő felosztást alkalmazza általában a játékoknál: 

-gyakorló játék 
-szerepjáték 
-konstrukciós játék 
-szabályjáték 

A játéknak objektív és szubjektív, tárgyi és személyi feltételrendszerei vannak. A következőket emelhetjük ki leginkább : 

-védettség, biztonságérzet, testi szükségletek kielégítettsége 
-szabad mozgáslehetőség 
-bőséges idő 
-jó játékszerek 

A mai hazai koragyermekkori, bölcsödei és óvodapedagógia a biztonságot adó, nyugodt légkört, a gyermeki önállóságot és kezdeményezést hangsúlyozza. Az elegendő, tágas, nyugodt hely biztosítása is alapfeltétel. A megfelelő játékszerek, játékeszközök biztosításával a nevelő alapvetően tudja befolyásolni a gyermek játékának mennyiségi és minőségi jellemzőit. Nálunk még kevéssé elterjedt a játékszerek tudományos igényességű, pedagógiai és pszichológiai jellegű vizsgálata. A Mikkamakka Játékmódszertani Központban évek óta foglalkoznak a játékszerek tudományos, szakmai igényességű vizsgálatával, minősítésével (Az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott kutatás keretében dolgozták ki egyedi módszereiket). Minden gyerek más játékszert (mint közvetítő tárgyat) választ ahhoz, hogy kifejezze önmagát, általa felszínre hozza lelke mélyén megbúvó érzelmeit, gondolat-és fantáziavilágát, de gondjait és konfliktusait is. Ha már megismertük a gyermeket és tudjuk, mi áll közel a szívéhez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, akkor indulhatunk el, keresni a játék konkrét formába öntött változatát a játékpiacon. Természetesen azt szeretnénk, ha szép és kiváló lenne a játék. A minőség szerinti eligazodást sajnos nem segíti semmi, hiszen sok esetben csak a doboz felnyitása után vagy használatkor derülnek ki a játékszer árnyoldalai, hibái, gyenge minősége. Megoldást jelenthetnek az egyre több helyen megnyítló játéktárak (ludotékák). A családi Játéktárak azért is jöttek létre, mert szeretnék segíteni az eligazodást a tengernyi, piacon kapható játék között általános szempontokból is, valamint a gyermek egyéni igényei szerint is. A játéktárban lévő kiállító-és bemutató terem ezért válogatott játékszereket kínál, és felkészült szakemberek adnak tanácsokat a játék jellegzetességeit és használatát illetően. Bemutatótermeikben elméleti értékeléssel, a játékok széleskörű gyakorlati kipróbálása, kollégák tapasztalatai és véleménye segítségével értékelik és mutatják be a náluk megjelenő játékokat. A játékokat a legilletékesebbek tesztelik is egyúttal : az a több ezer gyerek és szülő, aki egész évben látogatta a játéktárakat, és ott a gyakorlatban is kipróbálta és véleményezte a kiállított játékokat. A Magyar Játékpedagógiai és Játéktári Egyesület online magazinjában (www.jatekkalauz.hu) részletesebben is olvashatnak a jó játékszerekről.

A következő szempontokat emeljük ki a játékok tulajdonságaival kapcsolatban: 

Matéria : kivitelezés, biztonság, tartósság 
Funkcionalitás, használhatóság Szituatív determinánsok, variálhatóság, esztétikum 
Pedagógiai - pszichológiai hatékonyság, 
Speciálispedagógiai felhasználhatóság 

Az iskoláskor előtti korosztály számára megfelelő játékok kritériumai a következők : 

Általános pedagógiai kritériumok 
Az anyagi sajátosságok értékelési kritériumai 
A pszichikus funkciók fejlesztésének kritériumai : emocionális, intellektuális, testi fejlesztő hatások, valamint a szociális magatartást segítő játékszerek (együttműködés) 

Az első életév játékszereinek feladata: egyszerű hatások érzékeltetése, az észlelési tapasztalatok közvetítése, a finommotoros fogás és a nagymozgások fejlesztése, az emocionális képességek és kifejezőkészség segítése. A második és a harmadik életév a kísérletező és gyakorló játékok korszaka. Ebben a korszakban a próbálkozások a gyermek számára alapvető tanulási tapasztalatokat közvetítenek, ezért fontos a kínos rend helyett engedni az "alkotó" rendetlenséget is. Ez megalapozza a későbbi kreativitást és technikai-konstruktív gondolkodást. 

A játékszerek felosztása több szempont szerint lehetséges : 

A játéktevékenység típusa ( mozgás, érzelmek, építés...) 
A játékszer típusa ( építő, sport, közlekedési stb. ) 
A használó személyek köre ( bébi, kisgyerek, lány...)
A játékszer anyaga ( fa, fém, műanyag, ...) 

Több kutatás megerősítette, hogy a gyermekek között sok esetben a legnépszerűbbnek bizonyultak a nyersanyagok mint játékok, valamint a félkész játékszerek. 

Több szerző kiemeli a felnőtt szerepének mibenlétét: 

a/ jelenlét 
b/ figyelés 
c/ melegség, védettség és vigasz nyújtása 
d/ játékpartnerként elérhetőnek lenni 
e/ ha szükséges, segítő célú instrukciók nyújtása 
f/ nem kezdeményezőként, hanem katalizátorként hatni a gyermeki aktivitásra 

A kisebb gyermekek játékának segítésénél a következőket tartsuk szem előtt : 

meg kell érteni a gyerek indítékait, s segíteni kell abban, hogy az ehhez illő játékmódot megtalálja. 
a közbelépés csak egy?egy szó, gesztus legyen 
kb.1,5-2 éves korig nem kell tanítani az egyes játékszerek használatát 
elsődleges legyen a tárgyak f elkínálása 
fontos a gyermek játékának tiszteletben tartása, ennek kimutatása 
a játékkedv felkeltése alapvető fejlettségi szinthez mért játékokat javasoljunk 
ne tiltsunk, csak ha nagyon agresszív a játék 

A korai nevelésben a "játékirányítás" területén a nevelő feladata a szabad, spontán játéktevékenység biztosítása. Az irányításban közvetlen és közvetett módszereket használhatunk fel. Különböző eljárásokat kell alkalmazni ép és sérült gyermekek esetében, de az egyéni jellemzőket figyelembe kell venni. Ép gyermek esetében a legajánlatosabb a lehető legkevesebb beavatkozást alkalmazni, a gyermeki kompetencia elérése érdekében, természetesen aktív, figyelő, nem durván beavatkozó jelenléttel. 

Sérült gyermek esetében is lehetőleg arra kell törekedni, hogy minél jobban kiteljesedhessék a spontán aktivitás, s ebbe lépjen be a nevelő, elsősorban indirekt, a játékot továbbfejlesztő, lendítő javaslataival, ötleteivel. Ne uralja a gyermek játékát, indokolt esetben azonban direkt módszereket is alkalmazzon, ha az szükséges. Ennek eldöntése kizárólag az adott helyzetből következzék. 

Sérült, fejlődési elmaradásokkal küzdő kisgyermekek korai nevelésében először a szülő kerül szembe a fejlesztés problémáival. Az anya (vagy apa) a játékban figyelheti meg jól gyermeke jelzéseit, szükségleteit, kommunikációs igényét. Ezt kielégítve a sérült gyermek is örül és ez az egyébként kétségbeesett anyának is örömet ad. Ha a játékos helyzetet csak fejlesztésnek tekinti, fokozódhat elkeseredettsége. Ezt megelőzendő, fontos, hogy a gyógypedagógus rámutasson a játék egyéb fontos funkcióira is, úgy mint örömélmény, védettség, biztonságérzés, kapcsolatteremtés. 

A szülő ne legyen tanító, maradjon meg szülőnek - a közös játékok, együttlétek során szinte észrevétlenül fejleszti is gyermekét. A szülők számára nyújtott segítséget nagyon fontosnak tartom, elsőként egy konzultáns partneri segítségét, aki nemcsak pedagógiai és pszichológiai ismeretei bővítésében, hanem szerepvállalásában ( és konfliktusaiban ) is támogatja a szülőt és egy befogadó, már a korai időszaktól kezdve igénybe vehető családi és gyermekintézmény sokrétű szolgáltatásainak kínálatát.
Ilyen intézmények már működnek Magyarországon: keressék fel a Mikkamakka Játéktárakat, (és a Sárkányvárat,) akár Budapesten, akár vidéki egységeinkben, ha játékkal szeretnének közelebb kerülni gyermekükhöz, megismerve őt, építeni a kapcsolatot vele, játékban örömmel együtt lenni, és egyúttal gazdag fejlődési - fejlesztési alkalmakat is teremteni neki. Mind az egészségesen, mind az eltérően fejlődő gyermekeknek nagyon nagy szükségük és igényük van erre. Szakembereink megfelelő játékszereket és - módokat is tudnak ajánlani, de lehet, hogy egyszerűen az segít, hogy egy kicsit kötetlenül elbeszélgetünk, hármasban - négyesben játszunk egy jót. 

Várunk tehát mindenkit szeretettel! 

Központi információ: Mikkamakka Alapítvány, Tel/fax: 331-4942, email: mikkamakka@mikkamakka.hu, honlap: www.mikkamakka.hu 

Dr. Takács Bernadett

KR | 2007-09-17 14:52


További cikkek

Játék és koragyermekkori személyiségfejlődés
Játék és játéktár a preventív gyermekvédelemben
A szülői mesterség - tanulható?! Tanítható!
Gyerekek - hol vagytok ?!
Bolgár Zsuzsanna: A prevenció lehetőségei a játéktárban
Barnáné Likovszky Márta: SOS! Segítség szülőknek
Keresés: 

Kedves Mikkamakka Barátok!
Kérjük támogassák Alapítványunkat pénzbeli vagy természetbeli adományaikkal!
Köszönjük!

 

Számlaszámunk:

10700244 – 44302308 – 51100005
 

 

Adószámunk:
18079643-1-41


Játék és játéktár a preventív gyermekvédelemben
Gyerekek - hol vagytok ?!
A szülői mesterség - tanulható?! Tanítható!
Játék és koragyermekkori személyiségfejlődés
Játék és játékszerek fejlődési, nevelési hatásai
Bolgár Zsuzsanna: A prevenció lehetőségei a játéktárban
Barnáné Likovszky Márta: SOS! Segítség szülőknek