A játék segítő kapcsolati felhasználása

Az integratív játék egy olyan módszerkombináció, melyet komplex korai intervenciós stratégiaként alkalmazunk. Legfőbb terepe a játéktár, melynek a módszer esszenciális eleme. Az integratív családi játéktár a gyermekvédelmi törvény módosításában az alternatív napközbeni ellátások között nevesített szolgálatként működött. Régebben nyolc játéktár működik országosan (Csepel, Gyömrő, Esztergom, Kalocsa, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Velence, Hódmezővásárhely), jelenleg a változások és a támogatások hiánya miatt a nyitva tartó játéktárak: Gyömrő, Kalocsa, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely. A Szociális és Családügyi Minisztérium 2000-ben indított preventív családpolitikai modellkísérleti programjának célkitűzése volt, hogy az újszerű ellátási formából átfogó országos hálózat jöjjön létre, mely segíti a családokat a családdá válás időszakától kezdve, a családi kapcsolatok harmonizálásában, a gyermekek fejlődésében, a szülőket neveléssel, életvezetéssel, családi összetartással kapcsolatos problémáik megoldásában, a gondok, nehézségek, pszichés fejlődési zavarok megelőzésében és korai ellátásában. Ebből következően jelentős szerepet játszhatna a preventív gyermekvédelemben, ha támogatást kapna, hiszen a problémákat a lehető legkorábbi időszakban észleli, és korszerű, családközpontú, integratív, nem stigmatizáló módszereivel képes a hatékony beavatkozásra, megelőzve azt, hogy a gyermekek életútja vakvágányra kerüljön, érzelmi és viselkedési zavarok, szenvedélybetegségek, devianciák, kriminális karrier útjára lépjenek. A játéktár szolgálat szoros együttműködésben dolgozik a gyermekjóléti szolgálattal (több helyen annak keretén belül is működik). A játéktárak hálózata évente több ezer gyermeklátogatót fogadott, szüleikkel együtt egy különleges játéktérben. Központi játéktárunk miniszteri kijelölésű módszertani központ volt, jelenleg Újpesten vár ismét megnyitásra. Programunk nemzetközileg is elismert; a Játékkönyvtárak Világszövetségében (International Toy Library Association) hazánkat képviseljük. A Játéktár egy olyan integrált (játék)tér, ahol ép, átlagosan fejlődő és fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű, eltérő fejlődésű gyermekek közösen, szüleikkel együtt játszhatnak, speciálisan is képzett szakemberek értő figyelme, játékmódszertani segítsége mellett. A játéktárban alkalmazott „integratív játék” módszerkombinációban különböző tanácsadási és terápiás formák találhatók meg. Itt minden a játékon keresztül történik. A játék a terápia eszköze és célja. Nincs elvárás a tartalomra vonatkozóan, erkölcsi funkciót, értékítéletet nem tartalmaz, nem lehet benne rosszul teljesíteni, nem megfelelőnek lenni. Mindig a terapeuta – a pedagógus/pszichológus/gyógypedagógus/szociális szakember – alkalmazkodik a gyerekhez, a családhoz, hogy közös (potenciális) játékterük kialakulhasson. A kijátszás öröme, az együtt játszás ténye, a „tükröző” interakciók és a kapcsolat maga teszi lehetővé a problémák meg- és feloldódását, különböző élmények újra átélését és feldolgozását – szorongató, nyomasztó, agressziós válaszra késztető élményekét is.
Legfőbb célunk a játék segítő kapcsolati felhasználása a speciálisan berendezett játéktérben, természetesen nem minden, hanem a szükséges esetekben. A nyitvatartási idő alatt fogadjuk a szabadidejükben a játéktárat valamely céllal felkereső vendégeket, akik általában családok, vagy a család egy része – leggyakrabban anya-gyerek páros. A belső játéktér a gyermekek életkori és lélektani sajátosságait figyelembe véve szakszerűen kialakított, így a gyermekeknek egy ideális, őket megszólító közeget igyekszünk teremteni, melyben jól érzik magukat és szívesen visszajárnak. A szabadidő minőségi környezetben történő tartalmas eltöltésén túlmenően a játéktár preventív – elsősorban mentálhigiénésként jellemezhető – szolgálatként is funkcionál, melyben a családok sokféle kérdésben fordulhatnak a játéktérben dolgozó felsőfokú végzettségű, segítő szakmában dolgozó és speciális továbbképzésen végzett, játék témában (játékpszichológia, játékpedagógia) többlet tudással rendelkező szakemberekhez. A szakemberek igyekeznek nem a specialista, illetve szakértő szerepben feltűnni, hanem egyenrangú partnerkapcsolatot kínálnak a vendégeknek, melynek fő célja valamilyen témában tanácsadás, segítségnyújtás, problémamegoldás, terápia, vagy egyszerűen az értő meghallgatás.

Integratív tér, megelőzés
A játéktár kiindulópontként az egészséges, átlagosnak mondható gyerekek, felnőttek, családok fogadását és minőségi szolgálatát tűzte ki célul, annak érdekében, hogy ebben az „átlagos” közegben tudja azokat is fogadni, akik valamilyen szempontból „mások”, nem átlagosak, problémákkal, nehézségekkel küszködnek. Így nemcsak integratív, befogadó közeget jelent a játéktár a pszichoszociális vagy egyéb nehézségekkel küszködők számára, hanem azt az érzést is nyújtja számukra, hogy itt ők sem megkülönböztetettek, a légkör barátságos, nem diszkriminatív, nem megbélyegző. Mivel a mentálisan egészséges is könnyen válhat beteggé vagy patológiássá, ezért kulcsfontosságú, hogy egészséges is maradjon, azaz a megelőzés, a probléma kialakulásának kezdetén nyújtott segítség, szakszolgáltatás a játéktárban elérhető legyen. Az ún. „egészséges”, „átlagos”, „normális” emberek is igen sok akut vagy krónikus, átmeneti vagy hosszan tartó problémákkal küszködnek, amelyeket esetleg egyedül nem, vagy nem jól tudnak megoldani. Különösen a családdá válás igen korai időszakában nem kapnak segítséget a fiatal anyák lelki támaszt a hirtelen rájuk zúduló sok új élethelyzetben, egymásra torlódó szerepekben, szerepkonfliktusokban, aggodalmakban, szorongásokban. Magyarországon jelenleg nem működik olyan szolgáltatás, mely a problémák megelőzésére, a családi kapcsolatok harmonizálására, a tapintatos, nem megbélyegző, partneri segítségnyújtásra törekszik.
Ebben a közegben és a megfelelő módszertani keretben nagyon jól fogadhatók azok is, akik súlyosabb problémákkal küszködnek, fejlődésük az átlagostól eltérő, azaz a sérült, fogyatékos gyermekek és az őket nevelő családok, a nehéz körülmények között élő, hányatott sorsú gyermekek, speciális szükségletű gyermekek, családjukkal vagy családjukat helyettesítő személyekkel vagy intézményi csoportjukkal együtt. A játéktérben a különböző módszereket különböző alapvégzettségű és ebből következően eltérő kompetenciájú szakemberek dolgoznak. Amikor a szülők, családok problémával fordulnak a játéktári szakemberhez, ebben az esetben egyrészt a szakszerű diagnózis, másrészt a szakszerű ellátás kérdése merül fel (kompetens szakember által). Mindkettőre vállalkozhat a játéktár a megfelelő feltételek megléte esetén, de ez nem domináns tevékenysége. Domináns tevékenysége az integratív játékterápia módszerkombináció alkalmazásával a fejlődési, nevelési problémák, nehézségek megoldásában történő segítségnyújtás, de nem vizsgáló intézmény, nincsenek hatósági jogosítványai. Vannak máshol diagnosztizált gyermekek, akik játéktári szolgáltatásokat szeretnének, és küldik őket a játéktárba, vagy esetleg a játéktári szakemberek vesznek észre olyan gyanújeleket, melyek felvetik a viselkedészavar, mentális zavar betegség fennállását. Ilyen esetben sajátos módszereink szellemében javasoljuk a szülőnek az illetékes szakszolgálat felkeresését, amellyel kapcsolatot is tarthatunk, együttműködhetünk. A gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat mellett kapcsolatot tartunk a szakértői bizottsággal, a nevelési tanácsadóval, a közoktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal, védőnői szolgálattal, korai fejlesztő központokkal, ambulanciákkal.

A játékban formálódó interakciók és azok hatásai
A játéktárnak alapvetően az a célja, hogy az ott „játszótársként” dolgozó szakember a szülő-gyerek közötti, játékban megmutatkozó interakcióiból „olvasson”, azaz ismerje fel, ha kapcsolati, kommunikációs problémák, zavarok állnak fenn, vagy vannak kialakulóban, vagy a jó kapcsolatot tovább kell erősíteni, és igyekezzen az interakciók megfigyelés és megértése után azokba bekapcsolódni, és a szükséges mértékben azokon változtatni. A kapcsolat és az egyes személyek jóléte (jól-léte), optimális fejlődése, kiegyensúlyozott viselkedése, belső lelki békéje érdekében. A játék pedig mindig interakció, ezért aztán kiváló terepe az interakció-központú megközelítésnek a szakmai munkát tekintve. A harmonikus, kiegyensúlyozott, kölcsönös interakciók befolyásolják a gyermek korai kötődését (ami minden későbbi emberi kapcsolatának is az alapja, a „belső munkamodellje” lesz), a biztonságos kötődés pedig a gyermek személyiségfejlődését, társas beilleszkedését, énerejét, értelmi képességeit és teljesítményeit is. A harmonikus interakciók talaján kialakuló kölcsönös ragaszkodás pedig az anyai érzéseket és anyai kompetenciát is erősíti, ezáltal egy belső lelki többletet, tartalékot ad az anyának, mely kihat szülői magatartására is, de egyéb, az élet más részein történő megfelelő „működésére” is, azaz lelki egészségét szolgálja. Amikor az interakciókban valamilyen zavar támad, a kommunikáció akadozik, a kölcsönös meg nem értés folyamata indul el, az generálhatja más kórós körök, folyamatok beindulását is (vagy fordítva: lehet, hogy az van a háttérben). Ezeket a patológiásnak induló vagy afelé esetlegesen eltérő utakat, kóros köröket kell megszakítanunk, ez áll munkánk középpontjában.

A segítségnyújtás módjai
A különböző nevelési, fejlődési, életvezetési kérdésekkel kapcsolatban a játéktár szolgálathoz fordulhatnak nyíltan, vagy „rejtetten” a családok (elsősorban a felnőtt tagjai, de sok esetben előfordulhat, hogy a gyermek küld felénk rejtett jelzéseket, kérve egyúttal segítségünket is a maga nyelvén), de előfordulhat, hogy a szakember vesz észre olyan problémát, amivel szerinte foglalkozni kell, így ő igyekszik kezdeményezni. A kezdeményezés sohasem tolakodó, sohasem direkt, mindig ugyanúgy törekszünk (baráti hangnemben) a kapcsolatfelvételre, mint bármely problémamentes családdal. Tiszteletben tartjuk a játéktárban tartózkodók igényeit, semmi sem kötelező, az általunk esetleg felkínált szolgáltatás sem, ennek elfogadásában mindig a szülő dönt. Az esetleges (lehet, hogy csak átmeneti) elutasítást is rossz szájíz nélkül vesszük tudomásul, és bízunk abban, hogy ez a család is kihasználja a játéktár adta lehetőségeket a maga számára a maga sajátos módján, a saját döntéseinek megfelelően, hiszen a közös játék mindenféle beavatkozás nélkül is többletet, örömöt, jótékony, gyógyító vagy terápiás hatásokat hordozhat. Az enyhébb, esetileg megoldható problémák, konkrét, rögtön megválaszolható kérdések, tanácsok mellett a segítségnyújtás formái a konzultáció és a terápia lehetnek. Mindez természetesen játék keretein belül, az integratív játék szemléletével, módszereivel és eszköztárával. Évtizedes gyakorlati tapasztalataink is alátámasztják azt a tényt, hogy a gyermek problémáival jelentkező, vagy a gyermek által tünetet produkáló esetek többségében hatékonyabb a szülő kevésbé jól látható, de a háttérben nagyon is erősen meglévő problémáinak kezelésével foglalkozni, mert ha ezt sikeresen megtettük, mintegy varázsütésre eltűnhetnek a gyermek problémái, tünetei. Az intervenciós stratégiánk ezért minden esetben megkeresi a megfelelő fókuszt és intenzitást, és azokat az adott helyzetnek megfelelően alkalmazza és váltogatja. Szemléletünk alapja, akkor is, ha a gyermek vagy az anya van a fókuszban, hogy a kapcsolatukat sohasem tévesztjük szem elől, és ha külön foglalkozunk is a személyekkel, a közös, kapcsolatot erősítő játékra mindig adunk módot.
Fenti tevékenységeinket a következő formákban végezzük:
Játékmódszertani tanácsadás
Akár a legapróbbnak tűnő kérdéssel, információ nyújtásával (mivel játsszon otthon a gyermek) is foglalkozhatunk, a játék témájában és kereteiben maradva, vagy azokat felhasználva. Egyszeri tanácsokat is nyújthatunk, de egy elmélyültebb segítségnyújtásnak is lehet előzménye ez a forma.
Életvezetési konzultáció
Itt a segítségnyújtás fókusza az anyán van, igyekszünk meghallgatással, partneri segítség nyújtásával megerősíteni őt életvezetési gondjai megoldásában, saját jó döntései meghozatalában.
Kapcsolati konzultáció átlagos fejlődésű gyermeknél
Itt valamely háttértényező miatt a szülő-gyermek kapcsolattal van probléma, igyekszünk a rejtett okokat feltárni és a közös játékon keresztül az interakciókat, a kölcsönös megértést javítani.
Kapcsolati konzultáció rizikó fejlődésű gyermeknél
Saját rendszerünkben rizikó kategóriába helyezzük azt a gyermeket, akinél egy vagy több területen a problematikus vagy megzavart fejlődésre való veszélyeztetettség korai gyanújeleit fedezzük fel, és különös hangsúlyt helyezünk a szülő-gyerek kapcsolat közös, együttműködő, élményteli játékban történő fejlesztésére, a szülő megerősítésére, megnyílásának elősegítésére, a probléma nyílt kimondására és kezelésére.
Kapcsolati konzultáció sajátos nevelési igényű (sérült, eltérő fejlődésű) gyermeknél
A konzultáció hasonlóképpen zajlik, mint a fenti esetekben, itt egy sajátosan árnyalt szülő-gyerek kapcsolattal és feltehetően megváltozott interakciókkal állunk szemben, mivel a gyermek szakszolgálatban, komplex vagy orvosi vizsgálattal diagnosztizált sérült, fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermek.
Komplex játékpedagógiai foglalkozás
A fókusz a gyermek képességfejlesztő foglalkoztatásán van, nem hagyva figyelmen kívül az egészleges szemléletű személyiségfejlesztés elvét és módját. A fejlesztés itt is játékos keretekben, módszerekkel, eszközökkel zajlik, a gyermek aktív bevonódásával és kezdeményezésének figyelembevételével, spontán és irányított helyzetekben.
Integratív játékterápia
A terapeuta alapvégzettségétől függően egészséges vagy mentális zavarokban szenvedő gyermekek játékterápiája, minden esetben a családdal együttes játék keretében. Fő cél a lelki problémák feltárása a játékdiagnosztika segítségével, az egyéni és a kapcsolati problémák „kijátszása”, a problémák gyökerének megtalálása és játékon keresztül történő megoldása nondirektív, partnerközpontú megközelítéssel, a játéktári terek és eszközök célzott felhasználásával.
Az integratív játékterápia módszerét egyetemi képzés keretében is tanulhatták régebben a hallgatók. A módszer kidolgozása OTKA kutatás keretében történt, részletesebben a Gyermek-Játék-Terápia című kiadványban (Okker Kiadó Budapest, 2001) ismerhető meg, illetve a játéktár-hálózathoz történő csatlakozás esetén a játéktárat nyitni szándékozó szervezet szakmai teamje számára külön képzéseket biztosít a Mikkamakka Alapítvány módszertani intézménye.
Jelenleg a széles szakmának a Vadaskertben indít játékterápiás képzéseket dr. Eigner Bernadett, a Mikkamakka Alapítvány szakmai vezetője. Ezekről és a szakmai háttérről bővebb információkat lehet találni a www.mikkamakka.hu oldalon, illetve a www.kapcsolatszerviz.hu oldalon, a képzésekről pedig a Vadaskert Alapítvány honlapján: http://vadaskertem.hu/kepzesek/.
Az integratív játékterápiás képzések három modulban kerülnek megrendezésre:

1. modul:
   https://vadaskertem.hu/erzelmi-es-viselkedeszavarok-kezelese-jatekterapiaval-1-modul-a-korai-kapcsolati-riziko-es-traumatizacio-szerepe-az-erzelmi-es-viselkedeszavarok-kialakulasaban
   
   
2. modul: https:
   //vadaskertem.hu/erzelmi-es-viselkedeszavarok-kezelese-jatekterapiaval-2-modul-a-jatek-szerepe-a-gyermek-megerteseben-es-megsegiteseben-jatekdiagnosztikai-es-jatekterapias-modszerek/
   
   
3. modul:
   https://vadaskertem.hu/erzelmi-es-viselkedeszavarok-kezelese-jatekterapiaval-3-modul-integrativ-jatekdiagnosztika-es-jatekterapia-ijdt-modszertana-esetek-tukreben/

dr. Eigner Bernadett
Mikkamakka Alapítvány kuratóriumi elnöke, szakmai vezető
pszichopedagógus, gyermekterapeuta, integratív játékterapeuta

e-mail: ebernadette11@gmail.com
honlap: www.mikkamakka.hu
www.kapcsolatszerviz.hu