Tevékenységek – diagnosztika, terápia, konzultáció

Az IJDT-ben a terapeuta a gyermekkel játszik, a szülőkkel konzultációs kapcsolatban van. A játékban a szabad és a kötött játéktevékenységeket integrálja, beépíti a rajz, a mese, a művészeti-alkotó tevékenység különböző formáit is, kapcsolatot tart a családdal, a gyermek intézményi pedagógusaival, az érintett szakemberekkel. A játékterápiás szobán kívül családi és intézményi helyszínekre is ellátogat. A munka során előfordulhatnak közös szülői, családi tanácskozások is.  

A komplex játékterápiás megközelítés kombinálja a gyermekkel és a közvetlen környezetével kapcsolatos megismerő és terápiás eljárásokat, a gyermek tünetét igyekszik kontextusba helyezni, ezért fontos a család megismerése és a családdal, szülőkkel az együttműködés. A terápiás munkát megelőzi a vizsgálati szakasz, melynek lezárása és a szakmai vélemény elmondása, megbeszélése után kötjük meg a szülőkkel, illetve a gyermekkel a szerződést a további terápiás folyamatra. A vizsgálati szakasz általában úgy zajlik, hogy először egy első interjú keretében találkozom a szülőkkel, majd külön az anyával anamnézis felvételi beszélgetésre. Az anamnézist is tartalmazó alkalommal az anyával felveszek emberrajzot, madárfészek-rajzot, anya-gyermek rajzot. Ezután eljön a gyermek hozzám, a játékterápiás helyiségben először együtt játszik, illetve már rajzolni tudó gyermek esetében együtt rajzol az anyával. Később, egy másik alkalommal marad nálam egyedül a gyermek, amikor együtt játszunk, illetve játékos, rajzos módszerekkel igyekszem megismerni az állapotát, életkorától függően. Ez két-három alkalom szokott lenni. Ha indokolt, akkor külön is találkozom egy órára az apával, ahol beszélgetés és rajzolás segítségével igyekszem őt is megismerni. Ez szintén ember, madárfészek- és apa-gyermek rajz lehet. Közben kérdőívek kitöltését is kérem a szülőktől, elsősorban a szülői stressz, a nevelési stílus, a szülői ragaszkodás a gyermekhez, illetve a gyermekre vonatkozó skálák alkalmazásával. Egyénileg még más kérdőíveket is választhatok. Majd a fenti vizsgálati folyamatból származó információk elemzése nyomán alakítom ki szakmai véleményemet, melyet egy második szülői beszélgetés során ismertetek a szülőkkel. A vélemény, hipotézisek nemcsak a gyermek nehézségeit, hanem erősségeit is tartalmazza, illetve a családi hatótényezők szövevényébe helyezve igyekszem megérteni és elmondani a szülőknek a gyermek tüneti viselkedésének hátterében rejlő tényezőket, folyamatokat, ún. „csomópontok” formájában, melyek támpontok, kiindulópontok a terápiás tervezésben.

A vizsgálati szakasz végén felvázolt, „megszőtt” háló lesz az alap, az iránymutató a terápiás és konzultációs tervezésben. Amennyiben szükséges, további vizsgálatokat, esetleg más kezelést, fejlesztést is ajánlok a gyermeknek, illetve ha a szülő állapota indokolttá teszi, akkor az ő számára egyéni terápiát javaslok a megfelelő szakembernél. A szülőkonzultáció nem egyéni terápia, a szülőséggel összefüggő kérdésekkel foglalkozunk. A gyermekkel a játékterápiában azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyet állapota indokolttá, szükségessé tesz. Erről részletesebben a terápiás fejezetben írok. Sokszor a kapcsolati elakadások, sérülések vannak a tünetek, a diszharmonikus egyéni és családi működés hátterében, ekkor a közös tevékenységek: integratív játék (szülő is részese), közös szülői beszélgetések, családi kupaktanács, családlátogatás kerülnek előtérbe.